Lassan közeleg a karácsony, melynek kapcsán sokunkban felvetődik a kérdés, mi is kerüljön az ünnepi asztalra. A többség valószínűleg már felkészülten, kész tervvel, esetleg, a már megszokott ételsorral várja az ünnepet, ám bizonyára akadnak olyanok is, akik még csak ötleteket gyűjtenek. Az elkövetkező bejegyzésekkel nekik szeretnék segíteni. Miközben e sorokat írom, ráeszméltem, hogy immár egy éve, hogy elindítottam az ani-culinárist. Jóllehet, a terveim között nem szerepelt blogírás, inkább csak szerettem volna megosztani veletek azokat a recepteket, mely egy egészségesebb, teljes értékű, magas rosttartalmú táplálkozásra ösztönöz. Szóval a blog, egyfajta recepttárként funkcionált volna, ám egyszer csak azon kaptam magam, hogy van mondanivalóm, van mit megosztanom. Élmények, tapasztalatok, információk, gasztronómiai baklövések... Nos, remélem az egy év alatt sikerült megajándékoznom benneteket néhány olyan recepttel, mely rávilágított arra, hogy az egészségesebb táplálkozással nem feltétlenül kell lemondanunk megszokott ételeinkről, és egy reformkonyhában is lehet ízletes és látványos finomságokat varázsolni az asztalra. Most az egyszerű ám nagyszerű kategóriából szeretnék kiemelni egy receptet. Az étel elnevezése méltán tükrözi a valóságot. Barátaim, ezt nem lehet abbahagyni! ;-) Legyen kölessel, rizzsel, vagy burgonyapürével tálalva, mindenképpen méltó fogása lesz a karácsonyi menüsornak.

Hozzávalók:

5db egész csirkecomb, 8ek liszt, 1tk só, 1tk ételízesítő, 1kk csemege és 1kk erős pirospaprika,1tk majoránna, 1mk bors, késhegynyi őrölt kömény, 2-3 gerezd fokhagyma, 1nagy fej vöröshagyma, petrezselyem, 20-25 dkg reszelt füstölt sajt, 7dl tejföl, 4-5ek kókusz vagy olívaolajElkészítés:

A lisztet összekeverjük a fűszerekkel, és a zúzott fokhagymával. A csirkecomb bőrét eltávolítjuk, alaposan megmossuk és egyenként beleforgatjuk a fűszeres lisztbe, majd a kiolajozott tepsibe, kis távolságot tartva, egymás mellé helyezzük. A maradék fűszeres lisztet egyenletesen eloszlatjuk a húson, majd a megtisztított, megpucolt vöröshagymát rákarikázzuk. A tetejére rászórjuk a reszelt sajtot, és az egészet befedjük az olajjal kikevert tejföllel, majd lehelet vékonyan megszórjuk ételízesítővel. Lefedve, forró sütőben (kb. 180 °C-on, gázsütőben 3-as vagy 4-es fokozat) kb. 1½ órát sütjük.

Bulgáriai nyaralásunk során beszereztem néhány gasztronómiai ínyencséget, többek között, házi készítésű fügelekvárt. Már türelmetlenül vártam az alkalmat, hogy próbatétel elé állítsam, de nem igazán sikerült friss, érett gyümölcsöt kapnom a megálmodott süteményhez. Mikor már feladtam a reményt, hogy még idén sikerül felavatnom ezt a finom lekvárt, váratlan meglepetés ért. A párom Édesanyja lepett meg egy adag mézédes fügével. Boldog, várakozás teli sürgölődés a konyhában, s már készült is a műremek. A tésztakészítési művelet közben némi kétely ébredt bennem afelől, hogy álom, vagy rémálom sütit alkotok... :( A sok gyúrás következtében kifejtett izommunkával, lassan gladiátornői minősítést kaphatnék, ám a tészta makacsul ellenáll, mintha az életéért küzdene. Persze én sem adom fel, s erőnket összemérve tovább birkózunk. A végkimerültség határán időt kérek. Megfáradt pihegés közepette jön az újratervezés, majd rövid töprengés után megszületett a problémát megoldó stratégia, mely győzelemre visz. Elővettem egy tepsit melyet kibéleltem sütőpapírral, majd a tésztát kettéosztva, az egyik felét (ellentmondást nem tűrően, egy fóliába csomagolva, s némi morgás kíséretében, „szóval repedezünk, szakadozunk”.... ??) bevágtam a mélyhűtőbe. A másik felét pedig (amennyire őfelsége kegyeskedett megadni magát), kissé kinyújtottam, majd a tepsibe helyezve erős, öklöző ütéseket mérve a gazra, kiterítettem. Bár az áruló nem érdemelte meg, de szem előtt tartva önös érdekemet, megtöltöttem minden földi jóval, majd jött a terv második része. Elővettem a mélyhűtőbe száműzött tésztát, és egy nagy-lyukú reszelővel jobb belátásra bírtam a lázadót. A végeredmény némi izomláz, és egy rendkívüli desszert. Bár a tészta receptje még finomításra szorul, azért közzé teszem. A fent említett eljárással kivitelezhető! :)) Ám ha valaki rájön, hogy hol hibádzik a dolog, kérem szóljon! Ezt a süteményt fogyókúrázóknak sajnos nem ajánlom, mivel a füge magas cukortartalma egy kalóriadús desszertet eredményezett.

Néhány szó a fügéről: A füge tápértékét elsősorban káliumtartalma adja. Fogyasztása elősegíti a vér tisztulását. Kálium tartalma a májműködésre is serkentőleg hat, különösen akkor, ha a téli egyhangú táplálkozás folytán nem jut elég ásványhoz a szervezet. A kálium hozzájárul még a vér savtalanításához, így az egész szervezet felélénkülhet a füge fogyasztása következtében. A B-vitaminok az emésztést és a táplálék felszívódását segítik elő, ugyanakkor jótékonyan hat az idegekre. Cink tartalma pedig a prosztatabántalmakban szenvedőknek nyújt jobbulást. A füge magas rosttartalmú gyümölcs. Apró magjai lehetővé teszik a bél számára a könnyű továbbjutást a kifejtett féregszerű mozgás következtében. Jó hatással van a légzőszervekre, a gyulladásos emésztő szervekre, valamint csökkenti a vérzékenységet.

Hozzávalók:

(tésztához)20dkg tk liszt, 20dkg durum liszt, 20dkg margarin, 5dkg nádcukor (por), 2tk folyékony édesítőszer, csipetnyi só, 5tojás sárgája, ½cs sütőpor, 1vaníliás cukor
(mákhabhoz) 10dkg mák (őröletlen), 5tojásfehérje, 1citrom reszelt héja, 5dkg nádcukor

(kenéshez) 20dkg fügelekvár, 1citrom leve

8-10db érett fügeElkészítés:

(30 * 20 cm-es tepsiben készül)

A margarint morzsoljuk el a lisztel, majd tegyük bele a többi hozzávalót és kézzel dolgozzuk össze az egészet.A tésztát vastag hengerré formáljuk, majd két egyenlő részre osztjuk. Az egyik felét fóliába csomagolva betesszük a mélyhűtőbe, míg a másik felét lisztezett deszkán tepsi nagyságúra nyújtjuk, majd sütőpapírral kibélelt tepsibe helyezzük. A fügelekvárt összekeverjük a kifacsart citrom levével, és a felét a tésztára kenjük. Ezután, kirakjuk a karikára szelt fügével, majd rásimítjuk a mákhabot, melyet a következőképpen készítünk el: a tojásfehérjét a cukorral kemény habbá verjük, majd beleforgatjuk a mákot, és a reszelt citromhéjat. Legvégül, nagy-lyukú reszelőn ráreszeljük a fagyos tésztát. 180 fokos előmelegített sütőben kb. 30perc alatt pirosra sütjük. Majd megkenjük a fügelekvár másik felével, és egy pár percre visszatoljuk a sütőbe. Ha kész, a sütőben hagyjuk kihűlni.

Saját recept

Az egyik kedvencem a becsinált (ragu) leves, melynek elkészítési módját felvázolva, némi összeütközésbe kerültem a párommal. A családi recept sok-sok zöldséget, zöldborsót, aprólékot tartalmaz, és a végén paprikás rántással sűrítjük. Párom szemöldöke, már a zöldborsónál is érdekes ívet rajzolt, ám a rántás hallatán, szinte összekuszálódott, s ezt a látványt csak fokozta a döbbenet, mely az arcára ült. Na, nekem több se kellett, azonnal hívtam a család apraját-nagyját. Persze, mindenkitől jóváhagyó, megerősítő választ kaptam, melyet fölényes mosollyal nyugtáztam. Empátiám jeleként, az "ahány ház, annyi szokás" közismert mondással próbáltam békíteni, de meggyőzhetetlennek bizonyult. Emlékeimben élt, hogy a barátnőm egyszer készített nekünk becsinált levest, mely merőben eltért az én változatomtól. Na jó (mint mindig, most is :-) ), legyen meg a te akaratod, s némi telefonos segítséggel, elkészítettem a zöldborsó, pirospaprika és rántás mentes, ám staubolt (staubolás: sűrítés lisztszórással) levest, mely azóta is nagy kedvenc, de természetesen, nem merült feledésbe a családi változat sem, melyet majd egy másik bejegyzésben osztok meg veletek! ;-)

Hozzávalók:

(4l-es fazékban készül)

70dkg csirkeaprólék, 3-4db sárgarépa, 3-4db fehérrépa, 1ek petrezselyemzöld, 1 vöröshagyma, 3-4ek tk liszt, 2-3ek kókuszzsír vagy olívaolaj, ízlés szerint só, ételízesítő és őrölt bors

(Levesbetét) 2db tojás, 2kk olívaolaj,  8-10dkg teljes kiőrlésű liszt, só. Egy tálban a tojást az olajjal és a liszttel elkeverünk, hogy puhán folyó galuskatésztát kapjunk. Megsózzuk, majd a galuskát beleszaggatjuk a levesbe.Elkészítés:

A vöröshagymát apróra vágjuk és olajon megfuttatjuk, majd a karikára vágott zöldségeket beletéve, néhány percig pároljuk. Beleszórjuk a zöldpetrezselymet és meghintjük liszttel. Az aprólékkal felöntve készre főzzük. Főzés közben ízesítjük.

Néhány bejegyzésben már felhívtam a figyelmeteket a kölesre, s annak a szervezetre gyakorolt jótékony hatására. Azoknak, akik még nem ismerik közelebbről ezt a gabonafélét, vagy esetleg nem követik szoros figyelemmel az ani-culinarist, jöjjön egy gyors összefoglalás: (A köles rendszeres fogyasztása rákmegelőző hatású, késlelteti az öregedési folyamatokat, erősíti a látást, kiváló vashiányos állapotoknál, savtúltengésnél. Gyulladáscsökkentő, szabályozza a vércukorszintet és a zsíranyagcserét. Karbantartja az erek falát, az emésztőrendszert. Megelőzi a fogszuvasodást és segít a fogak zománcának megvédésében. Sok szilíciumot tartalmaz, ami a szervezet védekező képességét fokozza. Tartalmaz még nátriumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort és vasat, ill. B karotint, B1 és B2 vitamint. A köles az egyetlen gabonaféle, amely teljes értékű fehérjék mellett 7 aminosavat tartalmaz és lúgos kémhatású, ezért különösen alkalmas betegeknek és növésben levő fiataloknak, gyermekeknek. Kovasav tartalmának köszönhetően a bőrt rugalmassá, a hajat fényessé, a fogakat, körmöket erőssé teszi, könnyen emészthető. Magas a fűtőértéke, sok szerves sót és rostanyagot tartalmaz. Vese és hólyaggyulladásra is jól alkalmazható, a lép gyógyszereként ismerik.) Ezzel a desszerttel, melyet a tejberizs ihletett, remélhetőleg sikerül sokakkal megkedveltetnem ezt az értékes gabonát!  

Hozzávalók:

25dkg köles, 7-8tk folyékony édesítőszer, csipetnyi só, 1l tej, 1 darabka vanília rúd, 1cs diétás Hass vaníliás pudingporElkészítés:

A megmosott kölest ½liter tejjel, csipetnyi sóval, a vaníliával és az édesítőszerrel feltesszük főni. Időközönként megkeverjük nehogy leégjen. Amikor a köles megpuhult, hozzáadjuk a maradék tejjel összekevert pudingport és az egészet összeforraljuk. Hűtve tálaljuk.

Saját recept

Kihasználva az alkalmat, hogy még viszonylag megfizethető áron hozzájutottam némi lecsópaprikához, készítettem egy jó adag sült paprikát tojással. Kéretik nem összekeverni a lecsóval, hiszen eme étek elkészítésénél (mellőzve a paradicsomot), a főszerepet a paprika kapja. Lássuk, hogyan is készül! A karikára szelt vöröshagymát megfuttatom egy kevés zsiradékon (én a már tőlem megszokott módon kókuszzsírt használtam, ám az olívaolaj is nagyon egészséges, és egyedi ízhatást kölcsönöz az ételnek), majd hozzáadom a felszeletelt paprikát, és fedő nélkül, nagy lángon addig pirítom (hangsúlyozom, PIRÍTOM) míg megpuhul, mégis kissé roppanós marad. Fokozhatjuk az ízhatást egy vékony szelet füstölt szalonnával. Mikor majdnem kész, ízlés szerint sózom, teszek rá egy kevés ételízesítőt, majd nyakon öntöm a felvert tojással. Időhiányos háziasszonyoknak ajánlom, ezt az igazán egyszerű, kevés munkát és hozzáértést igénylő, ám annál ízletesebb ételt, melyet friss rozskenyérrel tálalunk.

Hozzávalók:

½kg paprika, 2ek kókuszzsír, 5 tojás, só, ételízesítő, füstölt szalonna

Az epertortához vásárolt két tálcányi eper elégnek bizonyult ahhoz, hogy kreáljak egy finom epres krémest is. Ez a könnyű és krémes desszert, kétféle módon is elkészíthető. Gyors és hatékony megoldás a sütés nélküli, kekszes kivitel, de a vállalkozóbb kedvűek elkészíthetik gyúrt tésztából is. Bármelyik elkészítési mód mellett döntesz, mindkét esetben garantál a tökéletes végeredmény. ;-)

Hozzávalók:

(35 * 25 cm-es tepsiben készül)

3cs főzni való epres pudingpor, 4 db tojás, 2ek (tk) liszt, 2ek eperlekvár, 1/2l növényi tejszín (HULALA vagy HABMESTER), 9-10tk folyékony édesítőszer, 1cs Dr. Oetker Zselatin (10g), 1 ½l tej, 12,5dkg margarin, kb. 1 ½ cs korpás keksz (KORPOVIT). A tetejére: 3dl tejföl, 3-4tk folyékony édesítőszer

(a gyúrt tésztához)10dkg BIO durumliszt, 20dkg tk liszt, 20dkg margarin, 5dkg szőlőcukor, 2ek tejföl, 1cs sütőpor, csipetnyi sóElkészítés:

A pudingport, a zselatint, a tojások sárgáját, a cukorpótlót, a lekvárt és a lisztet egy kevés tejjel csomómentesre kikeverjük. Beleöntjük a tejbe, és sűrűre főzzük. Amíg forr, belekeverjük a tojások felvert habját és beledaraboljuk a margarint. A tepsi alját kirakjuk keksszel és óvatosan, hogy a keksz el ne mozduljon, rákenjük a krémet.Mikor kihűlt, megszórjuk negyedbe vágott eperdarabokkal, majd rákenjük a kemény habbá vert tejszínt. A tetejére szintén keksz kerül, melyet beborítunk cukrozott tejföllel, melyre reszelt csokoládét szórunk, vagy olvasztott csokit csorgatunk. Eperrel díszítjük.Ha kihűlt egy éjszakára tegyük hűtőbe, másnapra kellően összepuhul és szépen szeletelhető lesz.

Tészta készítés:

A sütőporos lisztben szétmorzsoljuk a margarint, majd hozzáadjuk a többi alapanyagot és lágy tésztává gyúrjuk. Ha túl keményre sikerült, tejföl hozzáadásával lágyíthatunk rajta. A tésztát vastag hengerré formáljuk, majd két egyenlő részre osztjuk. Lisztezett deszkán tortaforma nagyságúra nyújtva 2 lapot készítünk belőle, majd sütőpapírral kibélelt formában, előmelegített sütőben (kb. 180 fokon) 10-15 perc alatt (tűpróbáig) készre sütjük.

Saját recept

Mi a teendő akkor, ha unokahúgunk névnapjára epertortát kíván, ám október közepe nem éppen az eper szezonja? Nos, némi erőfeszítések árán rábeszéljük egy lime tortára, és örömmel konstatáljuk, hogy még rendelkezünk némi ráható képességgel. Na jó, igazából nem kellet győzködnöm, hamar belátta, hogy eper hiányában nehéz lenne kivitelezni a dolgot. Némi alkotói kedvvel, s egy bevásárlólistával indultam a szokásos beszerzőkörútra. A gyümölcsös pulthoz érve mit látok, (?) akkurátusan elrendezett, pirosló eperszem kajánul vigyorog, mint aki jól tudja, hogy nem számítottam rá, s most alaposan megleckéztetve tájékoztat, készen áll arra, hogy az alkotás szerves, és kiemelkedő része legyen. Ezt tetézve (csakhogy tudjam kivel is van dolgom), fent hirdeti, hogy nem adja olcsón magát. Nyugtázva az újabb fricskát, a kosaramba helyezek két tálca önelégült epret. Ami viszont orcátlan eprünk javára írható, hogy illata és íze megfelelt az elvárásoknak, így együttes erővel sikerült egy könnyű, joghurtos, fiatalosan bohém megjelenésű tortát alkotni, az unokahúgom nagy örömére. :-)

Hozzávalók:

(a tésztához)10dkg BIO durum liszt, 20dkg tk liszt, 20dkg margarin, 5dkg szőlőcukor, 2ek tejföl, 1cs sütőpor, csipetnyi só

(a krémhez) 5dl epres joghurt (eperdarabokkal), 4-5tk folyékony édesítőszer, 1cs Dr. Oetker Zselatin (10g), 2-3ek eperlekvár, víz, ½citrom leve, 5dl növényi tejszínElkészítés:

(23 cm átmérőjű tortaformában készül)

A sütőporos lisztben szétmorzsoljuk a margarint, majd hozzáadjuk a többi alapanyagot és lágy tésztává gyúrjuk. Ha túl keményre sikerült, tejföl hozzáadásával lágyíthatunk rajta. A tésztát vastag hengerré formáljuk, majd három egyenlő részre osztjuk. Lisztezett deszkán tortaforma nagyságúra nyújtva 3 lapot készítünk belőle, majd sütőpapírral kibélelt formában, előmelegített sütőben (kb. 180 fokon) 10-15 perc alatt (tűpróbáig) készre sütjük.Egy tálban összekeverjük a joghurtot és az édesítőt. A zselatint felmelegítjük a ½citrom levével, az eperlekvárral, és annyi vízzel, hogy az egész ½l legyen. Ha kihűlt, hozzáadjuk a tejfölös krémhez. A tejszínt kemény habbá verjük, majd óvatosan, kisebb adagonként összeforgatjuk a joghurtos krémmel. A tortaforma aljára kerül az első tésztalap, melyre óvatosan rámerjük az epres hab egyharmadát. Erre megint tésztalap kerül, majd krém és ismét tésztalap. Az egészet krémmel zárjuk. Egy éjszakára tegyük hűtőbe, másnapra kellően összepuhul és szépen szeletelhető lesz. Tejszínhabbal és eperrel díszítjük.

Saját recept

Még mindig lecsó, ám egy kicsit felturbózva csirkehússal és fűszeres szegfűgombával. A sóval, borssal fűszerezett csirkecombokat, megforgattam egy kevés csípős paprikával ízesített lisztben, majd egy kevés zsiradékon megpirítottam. Mikor elkészült, hozzáadtam a paprikát, a paradicsomot, és végül a gombát. Egy kevés vízzel felöntve az egészet készre pároltam. Nos, ha nincs kéznél egy lelkes gombász, aki végigjárva a mezőket, felkutatja nekünk ezt az igencsak illatos, fűszeres gombafélét, akkor a gomba természetesen elhagyható, de ha módodban áll, egyszer mindenféleképpen próbáld ki, mivel a gomba íze megkoronázza az ételt. A lecsóban párolt csirkehússal, egy igazán ízletes, szaftos ételt kapunk, melyet én, zöldborsós kölessel tálaltam, de rizzsel és burgonyapürével is kínálhatjuk.

Hozzávalók:

5db egész csirkecomb, 1 nagy fej vöröshagyma, 5-6db TV paprika, 2-3 paradicsom, 30dkg szegfűgomba, kókuszolaj, só, bors, pirospaprika, ételízesítőElkészítés:

A csirkecombokról eltávolítjuk a bőrt, majd alaposan megmossuk és különválasztjuk az alsó, és felső combokat. Sózzuk, borsozzuk, majd csípős paprikával ízesített lisztbe forgatva, egy kevés olajon, az apróra vágott hagymával megpirítjuk. Ha kész, megszórjuk egy kevés pirospaprikával, majd hozzáadjuk a felszeletelt paprikát, paradicsomot, és a gombát. Meghintjük ételízesítővel, és felengedjük egy kevés vízzel. kb. 30-40 perc alatt készre pároljuk.

Egy kis nyár végi szünet után követem a lecsós vonalat, s ha már Bulgáriában nyaraltam, jöjjön egy jellegzetes balkáni egytálétel, a dzsuvecs. Ez egy különleges cserépedényben készült, lecsó jellegű, zöldséges, fűszeres, bárány vagy marharagu, rizzsel vagy burgonyával gazdagítva. Az összetétel és az elkészítés módja, országonként és tájegységenként eltér. Én néhány évvel ezelőtt, a párom Édesanyja jóvoltából ismerkedtem meg ezzel az étellel, melynek nagy rajongója lettem. Ez a változat, inkább egy szárazabb, rakottas egytálétel, mely eredetileg rizzsel készül, ám én kölessel, vagy esetenként, fele-fele arányban rizs és köles keverékével készítem. A főszerepet ennél az ételnél is a lecsó alapanyagai, a hagyma, paprika és a paradicsom kapja. Betartva a dzsuvecs készítés szabályait, egy igencsak ízletes, könnyű ételt kapunk, melynek jelentős előnye, hogy pillanatok alatt összeállítható.

Hozzávalók:

2 nagyobb fej vöröshagyma, 5-6db paradicsom, 5-6db paprika, 3dl nyers köles, 6-8szelet közepes vastagságú sertéstarja, 6dl tejföl, olaj vagy kacsazsír vagy kókuszzsír, só, bors, ételízesítőElkészítés:

A paradicsomot, a zöldpaprikát és a hagymát karikákra vágjuk. A kölest nem főzzük, csak megmossuk. A húsokat kiklopfoljuk, sózzuk, borsozzuk. Kiolajozott vagy zsírral kikent tepsibe vagy tűzálló tálba a következő sorrendben rakjuk le a hozzávalókat: hagyma, paradicsom, köles, paprika, hús, paprika, köles, paradicsom. A közöket szórjuk meg ételízesítővel. A sorrendet tartsuk be, mert csak így puhulnak meg az alapanyagok, és így nyerjük el az étel különleges ízét. Az egészet leöntjük tejföllel, és lefedve, vagy alufóliával letakarva kb másfél-két óra hosszat sütjük, a hús vastagságától függően. Végül a fedőt levéve, megpirítjuk a tetejét.

A lecsó kihagyhatatlan a nyári ételek repertoárjából, s bár a hagyományos magyar ételek között tartjuk számon, tulajdonképpen balkán eredetű, melyet a legváltozatosabb módon készíthetünk el. A három legfontosabb összetevő, a vöröshagyma, zöldpaprika és a paradicsom, mely készülhet tojással, rizzsel, kolbásszal, tökkel, gombával, de egyes főfogások ízesítőjeként is alkalmazzák. Én szakítva a hagyományokkal, általában kölessel és kolbásszal gazdagítom. Mivel a paprika és a paradicsom héja nehezen emészthető, mindezt a könnyen emészthető és lúgos kémhatású (melynek kiemelt szerepe van testünk a sav-bázis egyensúlyának fenntartásában) kölessel, és az emésztést elősegítő kókuszolajjal (mely az epehólyag vagy hasnyálmirigy működési zavara esetén is könnyen felszívódik) próbálom ellensúlyozni. A paradicsom héjától könnyen megszabadulhatunk, ha kereszt alakba bevágva, 1percre lobogó, forrásban lévő vízbe tesszük. Nos, mindezek ismeretében, az elkövetkező pár bejegyzést ennek az igazán finom és népszerű ételnek szentelem.

Hozzávalók:

10dkg húsos mangalica szalonna, kókuszolaj, paprika (kb. másfél kg), paradicsom (6-7 közepes db), hagyma (2-3fej), kolbász (lehet lecsókolbász, debreceni, vagy parasztkolbász, (mennyiség ízlés szerint), olaj, só, pirospaprika, piros arany, ételízesítő, köles (15dkg), 2dl víz Elkészítés:

A kockára vágott, kissé kiolvasztott szalonna zsírjában és 3-4ek kókuszolajban megfonnyasztjuk a hagymát. Meghintjük paprikával és hozzáadjuk a cikkekre vágott zöldpaprikát és paradicsomot, majd felöntjük vízzel. Megsózzuk, ízesítjük és közepes lángon, félpuhára pároljuk. Beletesszük a megmosott kölest, a karikára vágott kolbászt, és ha szükséges, egy kevés vizet is öntünk hozzá. Kis lángon, lehetőleg letakarva, puhára pároljuk a kölest.